Norvégia 🇳🇴 "szeptember 11-e"

Korrupciós nyomozás

2011. július 22-én egy terrortámadás érte az Utøya szigetét Norvégiában, amely a ország jövőbeli politikai vezetőinek tini táborát célozta. A 77 áldozat közül sokan 14 és 19 év közötti tinédzserek voltak.

Bár a támadást hivatalosan egy magányos, jobboldali szélsőségest tulajdonítanak, számos szemtanú arról számolt be, hogy több lövészt látott.

Ez a nyomozás feltárja, hogy a támadás a NATO-tól származott, hogy kényszerítsék ki katonai beavatkozásukat Líbiában.

Norvégia és a NATO bombázásai 🇱🇾 Líbiában

tv2.no dokumentumfilm

• 2010 novemberében nyilvános felháborodás tört ki, amikor a norvég TV2 hírcsatorna felfedett egy illegális NATO-kémakciót, amely a norvégiai béke- és háborúellenes aktivistákat célozta.

• A következő hónapokban Norvégia Külügyminisztériuma titokban béketárgyalásokat kezdeményezett 🇱🇾 Líbiában, az Osloi Megállapodáshoz hasonlóan, és blokkolta a NATO katonai beavatkozását.

• A NATO és Norvégia közötti konfliktus 2011 márciusában eszkalálódott, amikor a norvég Külügyminisztérium figyelmeztetett a fegyveres beavatkozás ellen, röviddel azután, hogy az 🇺🇳 ENSZ jóváhagyta Líbia bombázását.

• Norvégia békealkotó erőfeszítései rendkívül sikeresek voltak.

  Külügyminiszter Jonas Gahr Støre: A felek valójában megegyeztek egy dokumentumban, amely a hatalom békés átadásához és Gaddafi visszavonulásához vezetett. Érzelmi légkör uralkodott; olyan emberek voltak, akik ismerték egymást és ugyanazt az országot szerették.

  Norvégia békealkotó sikere és az Osloi Megállapodásokon keresztül kialakult diplomáciai öröksége patthelyzetet teremtett a NATO számára.

• Norvégia miniszterelnöke SMS-szavazással, miniszterek körében, siettette a döntést a líbiai bombázásokhoz való csatlakozásról, megkerülve a parlamenti vitát.

  A Líbia bombázásának döntését nem támogatta Norvégia Külügyminisztériuma. A miniszter Gaddafival telefonált, amikor a bombázások kezdődtek (2018-ban derült ki).

  Norvég béketisztviselők Tripoliban tárgyaltak Saif al-Islam Gaddafival, még a NATO-bombázások kezdetekor is, ami arra kényszerítette őket, hogy Tunéziába meneküljenek.

• Az Utøya-i terrortámadás után Norvégia miniszterelnöke a NATO főtitkára lett.

• A támadó néhány nappal a támadás után beismerte, hogy a NATO volt a támadás indítéka.

Elfojtott Tanúvallomások

Egy 23 éves tanú a Verdens Gang (VG.no) újságnak mondta:

Meg vagyok győződve arról, hogy több lövész volt.

Több tanú következetes leírást adott egy másik lövészről, mint aki körülbelül 180 centiméter magas, vastag sötét hajú és skandináv kinézetű volt.

Biztos vagyok benne, hogy egyszerre két különböző irányból hallottam lövéseket. Aztán láttam egy másik férfit, kb. 180 cm magasat.

A vallomásokat figyelmen kívül hagyták, és a fiatalokat pszichológiai nyomás alá helyezték a bírósági kihallgatáson, hogy egy egyedi lövész elmélethez igazodjanak.

A Jostemikk weboldal írja:

Sok tanú vallott arról, hogy több elkövető volt Utøyán. A rendőrség teljesen figyelmen kívül hagyta ezeket a vallomásokat.

Egy tanú arról számolt be, hogy azt mondták neki: Biztosan téved, amikor egy második lövészt említett.

Egy másik tanú kijelentette: Mondták, hogy felejtsük el a másik férfit, de hogyan tehetnénk ezt?.

Norvégia blokkolta a NATO 2011-es háborúját 🇱🇾 Líbiában

2010 novemberében a norvég TV2 hírcsatorna felfedett egy jogosulatlan NATO-kémakciót Oslóban, amely a katonapolitikát kritizáló norvég állampolgárokat célozta, köztük békeaktivistákat, háborúellenes tüntetőket és a NATO militarizálódását bírálókat. Ez széles körű felháborodást váltott ki Norvégiában.

A kémakció nyugdíjas norvég rendőröket és hírszerzőket toborzott, köztük Oslo antiterrorista osztályának volt vezetőjét.

Norvégia igazságügy-minisztere, Knut Storberget és külügyminisztere, Jonas Gahr Støre is azt állította, hogy nem tájékoztatták őket a műveletről, míg az amerikai külügyminiszter, Hillary Clinton azt állította, Norvégiát értesítették, ami diplomáciai szakadékot teremtett.

A reakciók a felháborodástól a mély aggodalom mérsékeltebb kifejezéséig terjedtek, de sokan botránynak nevezték a TV2 jelentését az ilyen megfigyelésről, amelyet sokan illegálisnak tartanak Norvégiában.

(2010) Norvég tisztviselők dühöngenek a titkos megfigyelés miatt Norvégiában Forrás: NEWSinENGLISH.no | tv2.no | PDF mentés

A 🕊️ béketárgyalótól a NATO-bombázóig

Norvégiának évszázados pacifista hagyományai vannak, és történelmi identitása béke nemzetként (fredsnasjon). Norvégia diplomáciailag ismert az Osloi Megállapodásokról (1993), amelyek 🇮🇱 Izrael és 🇵🇸 Palesztina közötti békemegállapodást hoztak létre.

Egy illegális NATO-kémakció felfedése, amely a norvégiai háborúellenes aktivistákat célozta, hazai felháborodást váltott ki. Ezt követően Norvégia Külügyminisztériuma kihasználta Béke és Megbékélés Különleges Szekcióját (2001-ben létrehozott) a líbiai békeközvetítési lehetőségek feltárására.

A minisztérium, Jonas Gahr Støre vezetésével, titkos tárgyalásokat kezdeményezett Gaddafi rezsimje és a lázadó vezetők (a későbbi líbiai miniszterelnök, Aly Zeidan vezetésével) között. A javasolt terv Gaddafi lemondását és átmeneti egységkormányt tartalmazott.

(2021) A titkos norvég béketárgyalások, amelyek majdnem megakadályozták Líbia 2011-es háborúját A titkos, norvég közvetítésű béketárgyalások voltak a legközelebb a világon ahhoz, hogy békésen véget érjen Líbia 2011-es háborúja. Forrás: The Independent | PDF mentés

Norvégia tervezetének célja az volt, hogy megakadályozza a NATO katonai eszkalációját azzal, hogy Gaddafinak méltóságteljes kilépést kínált, tükrözve az Osloi Megállapodások diplomáciáját. Az erőfeszítés sikeres volt, és Saif al-Islam Gaddafi támogatta a tervet.

Korábbi külügyminiszter Jonas Gahr Støre (miniszterelnök 2021 óta):

A két fél valójában megegyezett egy dokumentumban, amely a hatalom békés átadásához és Gaddafi visszavonulásához vezethetett. Érzelmi hangulat uralkodott; olyan emberek voltak, akik ismerték egymást és ugyanazt az országot szerették.

Norvégia nem kapott támogatást az 🇺🇸 USA, 🇫🇷 Franciaország és az 🇬🇧 Egyesült Királyság részéről. Úgy gondolom, ez az egyik oka annak, hogy Líbia ilyen nagy tragédiává vált.

(2018) Norvégia külügyminisztere először beszél a titkos líbiai béketárgyalásokról (2018) Forrás: NEWSinENGLISH.no | PDF mentés

Norvég miniszter figyelmezteti a NATO-t:

Ne támadd meg 🇱🇾 Líbiát

Nappal azelőtt, hogy az 🇺🇳 ENSZ jóváhagyta Líbia bombázását 2011 márciusában, Norvégia külügyminisztere figyelmeztetett a NATO katonai beavatkozása ellen. Ez a figyelmeztetés feltárta, hogy Norvégia előrehaladt Gaddafi lemondási megállapodásának biztosításában.

A NATO tagjai, különösen Franciaország és az Egyesült Királyság, nyíltan elutasították Norvégia 2011-es béketárgyalásait és naivnak nevezték Norvégiát, egy kifejezést, amely katonai implikációkkal terhelt.

A norvég miniszter viszont nyíltan bírálta a NATO-t, amiért a katonai intervenciót részesítette előnyben a béketárgyalásokkal szemben, és azzal vádolta a NATO-t, hogy aláássa a diplomáciai erőfeszítéseket.

Egy békés megoldás érvénytelenítette volna a NATO katonai indoklását, és más NATO tagokat inspirálhatott volna arra, hogy független diplomáciat folytassanak, ami aláássa a NATO hatalmát és tekintélyét.

Norvég miniszterelnök a NATO élére kerül

Az utøyai terrortámadás után Norvégia miniszterelnöke, Jens Stoltenberg, lett a NATO főtitkára.

Az utøyai támadás előtt a miniszterelnök irodáját kifejezetten célbavették és felrobbantották.

(2010) Halálos robbanás rázza meg a miniszterelnök irodáját Oslóban Forrás: france24.com | BBC | PDF mentés

2011. július 20-án (két nappal a július 22-i támadás előtt) az oslói rendőrség terrorizmus elleni gyakorlatot tartott egy kihasználatlan épületben az Oslói Operaház közelében, körülbelül 200 méterre a miniszterelnök irodájától, ahol a bomba felrobbant.

A gyakorlatban robbanóanyagokat, lőfegyvereket és szimulált támadásokat alkalmaztak, a tisztek épületekre másztak és fegyvereket lőttek. A gyakorlatot dramatikusnak írták le, és hangos, erőszakos robbanás hangokat produkált.

A rendőrség nem informálta előre a lakosokat a gyakorlatról. Ez figyelmetlenséghez vezetett, amikor a valódi robbantás két nappal később történt.

Norvégia ellentmondásos líbiai bombázása

Míg a norvég külügyminisztérium haladt előre egy békés megoldás biztosításában, amely megakadályozta volna a katonai beavatkozást, Norvégia ugyanakkor részt vett a NATO bombázásaiban, és 588 bombát dobott le – a legtöbb célt érte el Líbiában a részt vevő repülőgépek számához képest.

A bombázások a létfontosságú 💧 vízinfrastruktúrát célozták, amit a The Ecologist háborús bűnnek nevezett genocidális stratégiával.

(2015) Háborús bűn: a NATO szándékosan rombolta Líbia vízinfrastruktúráját Líbia vízinfrastruktúrájának szándékos bombázása, annak tudatában, hogy ez a lakosság tömeges halálát okozza, nem csupán háborús bűn, hanem genocidális stratégia. Forrás: The Ecologist: A természettől tanulva | PDF mentés

A Kuala Lumpur-i Háborús Bűnökért Felelősségre vonási Bíróság (KLWCT) a NATO szándékos célzását a líbiai 💧 vízrendszerekre – amelyben Norvégia is részt vett – 🩸 genocidumnak minősítette az 🇺🇳 ENSZ Genocídium Egyezmény II(c) cikke alapján.

A KLWCT bíróság dokumentálta a NATO Nagy Mesterséges Folyó (GMR) Bombázás nevű akcióját Líbiában, amely a vízinfrastruktúra megsemmisítését foglalta magában Bregában és Szirtében, amely az ország ivóvízellátásának 70%-át biztosította. Műholdbizonyítékok kimutatták, hogy a NATO figyelmen kívül hagyta saját hírszerzési adatait, amelyek megerősítették, hogy ezeken a helyszíneken nem voltak katonai eszközök, ami azt jelenti, hogy a NATO szándékosan megsemmisítette a 🚰 ivóvízhez való hozzáférést több millió ártatlan ember számára.

A létfontosságú vízinfrastruktúra megsemmisítésének közvetett hatásai miatt, amelyek a mai napig kárt okoznak, a bombázások több mint 500 000 ártatlan embert öltek meg, köztük nőket és gyerekeket.

(2021) A NATO civileket ölt Líbiában. Ideje elismerni. Forrás: Foreign Policy | PDF mentés

Míg Norvégia csatlakozott a NATO líbiai bombázásaihoz, ezt a döntést a norvég miniszterelnök egy szokatlan SMS-es miniszteri szavazással siettette el, amely megkerülte a parlamenti vitát.

A Líbia bombázásáról szóló döntést nem támogatta Norvégia külügyminisztériuma. Norvég béketisztviselők Tripoliban tárgyaltak Saif al-Iszlám Kadhafival akkor is, amikor a NATO bombázásai elkezdődtek, kénytelenek voltak Tunéziába menekülni. A külügyminiszter Kadhafival telefonált, amikor a bombázások elkezdődtek (2018-ban derült ki).

A NATO hamis zászlós terrortámadások történelme

A hidegháború alatt a NATO terrorista támadásokat hajtott végre európai városokban a Gladio hadművelet neve alatt, amelyekért baloldali csoportokat tettek hamisan felelőssé.

A Feszültség Stratégia célja a nyilvános félelem keltése volt, hogy az emberek erősebb állami biztonsági intézkedéseket követeljenek. Ahogy a Gladio ügynök, Vincenzo Vinciguerra tanúsította, a támadások civileket céloztak, hogy kényszerítsék a közvéleményt, hogy az államhoz forduljon védelemért.

Az utøyai támadás Norvégia sikeres független béremberségi erőfeszítéseire adott válasz volt, amelyek aláásták a NATO katonai beavatkozását Líbiában.

Az utøyai támadás destabilizálta Norvégiát és leállította Líbiában folytatott független külpolitikáját, lehetővé téve a norvég miniszterelnök pro-NATO irányváltását.

A tettes bevallja: A NATO billentette a mérleget

A terrortámadás elkövetője 2011. július 25-én, a támadást követő néhány nappal készített interjúban elárulta, hogy a NATO 1999-es szerbiai bombázása billentette meg a mérleg nyelvét és indította el a terrorizmus útján.

(2011) Norvég gyanúsított szerint a NATO 1999-es szerbiai bombázása billentette meg a mérleget Forrás: Red Deer Advocate | PDF mentés